Fáradt vagyok. Nem csak a testem, de a lelkem is fáradt. Egy nehéz nap után, csak egy pohár bor társaságára vágyom és csendre. Csendre, mely átölel és lassan elringat. Erkélyemen ülve, kezemben borospohár és gondolkodom. Az esti lámpafények már űzik el a sötétséget. Merengek. Vajon mennyi élet lapul a fények mögött? Mennyi boldogság, boldogtalanság, félelem, és vágyakozás. Egy- egy parányi fény megannyi történetet rejt.
A házakat körül ölelik a hegyek, csodás látvány ,ahogy a szürkületben ezek az óriások sötétlenek. Mindig szerettem a hegyeket, talán azért mert az életet jelképezik nekem. Ha van erőd megmászni az emelkedő ,sokszor veszélyes ösvényeket , mikor a csúcsra érsz, csodálatos látványban lesz részed. Valahogy így vagyok az élettel is. Mindig felfelé, jöjjön bármi is, kitartok, mert egyszer szeretném látni, mit látok majd a hegytetejéről letekintve. Érzem, hogy vár és hív ez az élmény. Miközben a hegyet csodálom , az egyik ház ablakában , egy női sziluett jelenik meg.
A mozgásán látni, hogy nagyon fáradt. Egy anya, aki épp fájdalomcsillapítót keres beteg gyermekének. Már régóta küzdenek a kórral. Rák. Utolsó stádium. Hónapokkal ezelőtt megbeszélték a párjával, hogy az ő angyalkájuk nem távozhat egy kórház rideg és omladozó falai közül. Még nem tudták, hogy életük legnehezebb döntését hozták meg. Látom, hogy odalép a hűtő ajtajához. Vár. Gondolkodik. Érez. Lassan a hűtőhöz nyomja homlokár. A sírás rázza apró, meggyötört testét. Még nem adhatja fel, most van a legnagyobb szükség rá. Kitart. Küzd. Küzd, pedig tudja, hogy egy szélmalommal harcol és sosem győzhet. Mennyi fájdalom van ebben a képben. Egy férfi erős és magas árnyéka csatlakozik be a képbe. Hátulról átöleli megfáradt kedvesét. Öleli, csak öleli. Hosszú percekig a két árnyék eggyé válik. Nincs mozgás, csak a fájdalmas egymásba kapaszkodás. Úgy érzem, olyan helyre tévedtem, ahol semmi keresnivalóm. Ez a pillanat csak az övék. Kiiszom poharam tartalmát. Még utoljára felnézek a csillagos égre és egy nagy sóhaj szakad ki belőlem. Mennyi élet, mennyi történet….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: