A világ női szemmel-kicsit másként

Hajnali szellő simít végig a hátamon. Apró és gyengéd érintés, mely szinte cirógat. Épp csak egy parányi sóhaj, olyan, mint amit éjszaka tőled kaptam. Hallom, ahogy a függöny meglebben szobám csendjében. Édes álmom illan a madarak énekére. A város is ébredezni kezd. Vele ébredek én is. Mosolygok ,mert egy illat kúszik felém. A te illatod,… Tovább »

    – El kell engedjelek, mert ha nem teszem, abba én belehalok. – a mondat úgy szakadtak ki a számon, mint a gejzír mikor már nem bírja tovább a feszültséget és kitör.     Kimondtam. Életem legfájdalmasabb mondata volt, de túl voltam rajta. A megkönnyebbülés mégsem jött el. Ott maradt a fájdalom, mitől annyira… Tovább »

 Az ember életében eljön az a pillanat, amikor önzőnek kell lenni. Nem azért, hogy a másiknak kevesebb jusson, hanem azért, mert saját maga többet érdemel .  El kell dönteni, hogy mit vár az életétől. Egy mellékszerepet , vagy a rivaldafény minden fényességét. Sokan megelégszenek egy apró kis fénnyel, egy kis morzsával , egy falat kenyérrel, mert beléjük… Tovább »

Fáradt vagyok. Nem csak a testem, de a lelkem is fáradt. Egy nehéz nap után, csak egy pohár bor társaságára vágyom és csendre. Csendre, mely átölel és lassan elringat. Erkélyemen ülve, kezemben borospohár és gondolkodom. Az esti lámpafények már űzik el a sötétséget. Merengek. Vajon mennyi élet lapul a fények mögött? Mennyi boldogság, boldogtalanság, félelem,… Tovább »

                                                                    Kedves olvasóm . Szeretettel köszöntelek a világomban. Milyen is ez a világ? Nem szokványos és kicsit sem divatos. Itt nem fogsz olvasni… Tovább »